Tanulás elején gyakran próbálom motiválni a tanulókat egy jól megszerkesztett szófelhővel, de jól hasznosíthatjuk összefoglaláskor is. Olyannyira, hogy több osztályból jelezték a gyerek, szívesen megtanulnák ők is, hogyan lehet ilyet készíteni. A Pitagorasz-tétele témakör kiváló lehetőséget nyújt a fiatalok számára, hogy az ott megismert fogalmakat, tételt, definiciókat készség szintjén dolgozzák fel, ezért ezt a témát digitális projekt keretében dolgoztuk fel. A tananyag elsajátítását különböző IKT-eszközök megismerésével kötöttük össze. Az egyik feladat az volt, hogy mindenki válasszon ki magának egy-egy fogalmat a Pitagorasz-tétel fogalomköréből. A tanulók szívesen vetették bele magukat a kutakodásba, mert tudták, csak akkor tudják kipróbálni az újdonságokat, ha készülnek órákra. Természetesen a szófelhőkészítő működését bemutattam nekik, mielőtt munkához láttak volna, illetve megkapták a program magyar nyelvű oktatóvideójának elérhetőségét is 

https://www.youtube.com/watch?v=CyWtEuNJhEA

Amikor mindenki elkészült a „szófelhő ruhába” feladatával, egy közös online felületre (http://bit.ly/1eddZGA) töltöttük fel azokat, hogy megkönnyítsük egymás számára a tanulást. A biztonság kedvéért a tanulók az osztály Facebook-csoportjába is feltöltötték a képeket, hiszen így több helyen is találkozhattak az elkészült produktumokkal.

Az alapötlet nagyon jó, mert így bárki készíthet online tananyagot, aminek segítségével akár órán, akár otthon önállóvá tehető a tanulás.

A WebQuest témáját a Pitagorasz-tétel témaköré építettem fel, felhasználva a héten megismert programokat mind szemléltető, mind elkészítendő feladatként, melyek így egy egészként már változatossá, színessé teszik a feladatokat.

https://player.nkp.hu/play/160303/false/undefined

https://player.nkp.hu/play/173951/false/undefined

https://player.nkp.hu/play/97963/false/undefined

https://player.nkp.hu/play/115577/false/undefined

https://player.nkp.hu/play/174573/false/undefined

https://player.nkp.hu/play/197648/false/undefined

https://player.nkp.hu/play/200292/false/undefined

A Pitagorasz-tétel, és annak egy szemléletes bizonyítását az alábbi linken találtam:

Nemzeti Köznevelési Portál  Matematika / Számelmélet, algebra / Számelméleti ismeretek

https://player.nkp.hu/play/97977/false/undefined

Az alábbi kép segíti a definíció megértését. Ha kinyomtatjuk az adott ábrát, a diákok átdarabolással maguk is meggyőződhetnek a tétel igazáról, ezzel segítve annak megtanulását.

Az alábbi digitális tananyagot a  Nemzeti Köznevelési Portál  Matematika / Geometria / Síkbeli alakzatok / A háromszög és a négyszög belső szögeinek összege. A kör és érintője. A Pitagorasz-tétel alkalmazása részben találtam.

https://player.nkp.hu/play/174574/false/undefined

A kidolgozott feladatok segítségével, a diákok könnyedén meg tudják oldani az alábbi feladatokat. A feladatok megoldásával a térszemlélet kialakítását segíthetjük elő.

Az oktatás célja…

Az oktatás definíció szerint komplex fogalom, ezen felül minden tanárban, diákban él valamilyen sajátos kép az oktatásról. A céljai sokfélék, például a képességek, attitűdök, készségek és a személyiség fejlesztése. A szakirodalom szerint az oktatás hidat képez a társadalom értékrendje, szükségletei és az iskolai gyakorlat között. Nekem is körülbelül ez a véleményem az oktatás céljairól, de nálam okosabb emberek is vannak, akik jobban rendszerezték elképzeléseiket az oktatás céljairól; cél és követelmény rendszereket hoztak létre az oktatási célok meghatározására. Ezekben az események, jelenségek, tárgyak vagy célok egymásutánját egységes elv határozza meg. A pedagógiában ez a belső elrendező elv általában az, hogy az egymás fölé rendelt célok, jelenségek mindig magukba foglalják az alacsonyabb szintűeket.

         A személyiségfejlesztés három fejlesztendő területét emelhetjük ki; ezek a kognitív (értelmi), az affektív (érzelmi-akarati) és a pszichomotoros fejlesztések. Ezen szemlélet alkalmazása a gyakorlatban a tanterv- és taneszközkészítés szintjén történt.

A legérdekesebb újdonság (legalábbis számomra), az új tudás autentikus környezetben való megosztását jelenti, számítva a visszacsatolásra is. Elemei a nyilvános megosztás, publikálás és terjesztés, tevékenységei pedig a közösségi hálóban tevékenykedés, publikálás, hálózatépítés. Erre kiválóan alkalmas lehet az online szakfolyóiratokban való publikáció.

Véleményem szerint a diákok akkor tanulnak a legjobban, ha motiváltak a tanulási folyamatban. A tanulási motiváció szorosan összefügg az érzelmekkel és a hangulattal, módosító hatással van a kognitív folyamatokra is. A negatív érzelmek az iskola elutasításával is járhatnak. Később, a tudás felidézésekor, tehát például feleléskor is fontosak a pozitív érzelmek, ezek aktiválása segíti a felidézést. Erre kiválóan alkalmas lehet a tanár számára a Google, Youtube, Wikipédia, stb.

A motivációval szorosan összefügg az értékelés. A pedagógiai értékelés funkciója alapvetően a visszacsatolás. Az értékelésnek több típusa van, értékeléskor választhatunk a diagnosztikus, a formatív (fejlesztő, segítő) és a szummatív (minősítő) értékelés között. Szerintem a tanárnak akár a tanított tárgyai, akár az egyes osztályok esetében ki kell alakítania egy saját értékelési rendszert, ezeket a formákat a megfelelő helyen és arányban alkalmazva. A jó értékelés fontos információ a munkavégzés pontosságáról, a haladás élményét biztosítja. Erre kiválóan alkalmas lehet a tanár számára a Kahoot nevű alkalmazás.

A leghatékonyabb tanítási módszerek...

Sok hatékony tanulási módszert tudok említeni, ilyen pl. a megbeszélés (vagy kérdezés), a tanulói kiselőadás, a projektmunka, az állandó visszacsatolás, a vita, a szemléltetés, a kooperáció vagy a (szerep)játék.

A projektmódszer a tanulói  és tanári érdeklődésen, közös tevékenységen alapul. A megismerési folyamat projektek sorozatából áll. Ez a módszer szabadságot biztosít, növeli az autonómiát, támogatja a kreativitást, indirekt módon biztosítja a tanulnivalók elsajátítását. Erre kiválóan alkalmas lehet a tanár számára a Quizlet, Socrative, Redmenta,

valamint az nkp nevű alkalmazások.

https://portal.nkp.hu/ , amely az alábbi linken érhető el.

IKT integráció:

Milyen módon segíti elő az adott foglalkozás a tanulók IKT műveltségének fejlesztését? IKT eszközök használata a foglalkozás alatt.

Milyen módon teremt lehetőséget az adott foglalkozás a tanulók IKT-s ismereteinek alkalmazására? Feladatok, videók letöltése, bemutatása. Prezentáció készítés adott részterületen, majd közzététele.

Milyen módon használja ki az IKT eszközök szemléltető erejét? Videók lassítási technikája láthatóbbá teszi a gyorsan zajló folyamatot, segíti a megértést.

Milyen módon használja ki az IKT eszközöket a különböző szervezési módok kialakításában? Csoportmunka, egyéni munka, frontális munka mindegyikében alkalmazásra kerül.

Differenciálás eszközei:

Milyen tanulói sajátosságokat fog figyelembe venni a differenciálásnál? Életkoruknál fogva már tudják, mire van szükségük, a sikeres érettségi megmérettetés érdekében megvan a motiváltságuk, érdeklődésük.

Milyen lehetséges megoldásai vannak a tehetséges, jól teljesítő tanulók és a gyengén teljesítők egyéni fejlesztésének? A csoporton belül mindkét említett típus előfordul. Az előbbi csoportot plusz feladatokkal (erősebb típusúakkal), a másik társaságba tartozóknak igény esetén számonkérések előtt korrepetálási lehetőségük van.

Műveltségterületi integráció:

Más tantárgyak tartalmával milyen kapcsolatban áll tanóra tartalma? A feladat megoldási rész sikeressége elsősorban a szövegértésen múlik. Az összefüggések használata matematikai készségek alkalmazásával oldható meg. A digitális tartalmakhoz informatikai jártasság kell.

 Teljes óraterv.

Feladat végzése közben betekintést nyertem a Sulinet Tudásbázis felépítésébe, a benne szereplő tananyagok használatára. Emellett nagyon megtetszett a Pitagorasz-tételt szemléltető videó és úgy döntöttem, hogy ezt le szeretném tölteni, ezért kerestem egy olyan programot, ami videókat tölt le azok linkjén keresztül. Ezzel is sok újat tanultam. 

Óraterv II

A „21. századi készségek mérése és tanítása” (Assessment and Teaching of 21st Century Skills, Binkley és mtsai 2012) keretrendszer kompetenciaterületei:

• Gondolkodásmód
• kreativitás és innováció
• kritikus gondolkodás, problémamegoldás, döntéshozás
• tanulás elsajátítása és metakogníció
• Munkavégzéshez kapcsolódó képességek
• kommunikáció
• együttműködés és csapatmunka
• Munkavégzéshez szükséges eszközhasználat
• információs műveltség
• IKT műveltség
• Életvitelhez kapcsolódó képességek
• állampolgári ismeretek - helyi és globális szinten
• életvitel és karrier
• személyes és társas felelősségvállalás - benne kulturális tudatosság és kompetencia

Ezen képességek közül én a kritikus gondolkodás az internettes tartalmakkal szemben.

Ezek sok esetben állítanak valótlant, akár egy hirdetés, akár egy társkeresés, vagy bármi más kapcsán. Rengeteg kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ha tudjuk, hogy a facebook-on terjedő körüzenet kacsa, vagy ha tudjuk, hogy két kattintással nem nyertünk iPhone-t, és még tovább lehetne sorolni.

http://hvg.hu/tudomany/20131116_decembertol_nem_lesz_facebook_itthon

Az ilyen oldalak sajátja, hogy az ott járóktól még egy kattintást kérnek a tartalom megtekintéséhez, de aztán legtöbbször nem mutatják meg az ígért dolgokat, viszont a kattintással mi magunk is megosztjuk a hülyeséget saját facebookos üzenőfalunkon. Illetve néha tényleg megmutatják a tartalmat, de közben tudtunk nélkül azért spamelnek a falunkra. Vagy nem spamelnek, viszont cikkeikben jelentős részében teljesen hamis, áltudományos információkat állítanak be igazságként.

Az internetes személyazonosság-lopás kiterjedt és egyre növekvő probléma. Az adathalászat és az eltérítéses adathalászat során a tolvajok hamis e-mail címek és weboldalak segítségével igyekeznek úgy tenni, mintha létező, megbízható szervezetek lennének. Az irántuk való bizalmat kihasználva ráveszik Önt arra, hogy megadja a személyes adatait, például a jelszavát vagy a számlaszámát. A hackerek és vírusok hasonlóképpen képesek behatolni a számítógépbe, amelyre billentyűzetnaplózó programot telepítenek, hogy megszerezzék az adatait, vagy gépelés közben rögzítsék a fiókjaihoz tartozó bejelentkezési neveket és jelszavakat.

https://www.youtube.com/watch?v=YSS4PIpGKfE

Részlet a NAT (Nemzeti Alaptanterv) szótárból

Első értelmezésben a kompetenciaalapúság a tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettséget jelenti. A kompetencia alapú tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik, amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg, és - azokat komponensrendszerekként értelmezve - komplex képességek, képességek, készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja.

A második értelmezés az ember által elvégezhető tevékenységekhez, megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben, ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). A tantervben e kompetenciák, továbbá fejlesztési feladatok, tevékenységek, képességek és készségek kapnak szerepet, mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. 

A kompetencia fogalma a kognitív pedagógiai szakirodalomban a következőképpen jelenik meg: a kompetencia a "tudásnak arra a formájára utal, amelynek elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok révén történik, és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. Hasonlóan ahhoz, ahogy az anyanyelvet megtanuljuk, majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk". Ebben a tekintetben a kompetencia az értékes, érvényes, hasznosítható tudás egyik kategóriája.

Kulcskompetenciák

A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások, készségek, képességek) rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít.

1. anyanyelvi kommunikáció
   2. idegen nyelvi kommunikáció
   3. matematikai kompetencia
   4. természettudományos kompetencia
   5. digitális kompetencia
   6. hatékony és önálló tanulás
   7.szociális és állampolgári kompetencia
   8. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A digitális kompetencia, mint kulcskompetencia

A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásával kapcsolatos készségek alapvetően a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.

A Nat 2007 az IST (Information Society Technology) magabiztos használatát tűzi ki célul, míg az öt évvel későbbi változat pedig ugyanezen technológiákra az IKT- (Information and Communication Technology) eszközök és tartalmak magabiztos használatát említi.

Az IST nem egyenlő az IKT magabiztos használatával, hanem több annál: digitális műveltség, digitális írásbeliség kapcsolódik hozzá, valamint az IKT-eszközök a web 2.0 világában való aktív és értelmes használata a magasabb szintű gondolkodási készségek alkalmazásával.

Ehhez kapcsolódik az általános bevezetőben lévő további többlet a Nat 2012-ben, amely felhívja a figyelmet a napjainkban egyre fontosabbá váló tartalomalkotásra és  annak megosztására is.

A társadalom digitális megosztottságára már többféle elnevezés született: a „digitális bennszülöttekre” és „digitális bevándorlókra” osztott társadalom egy, a nem digitális korban és egy, a world wide web (www) korában született és abban felnövő generációra osztható (Prensky, 2001). Újabban azonban megjelent a „digitális nomád” és „digitális telepes” ellentét is. A digitális nomádok alig használnak digitális eszközöket, és az azokhoz kapcsolódó tevékenységekben is körülményesek, lassúak – ők azok, akik jó úton haladnak, de még nem értek célba, a vándorút végére. A másik csoport, a telepesek azonban képesek voltak leelőzni a bennszülötteket is – az IKT-eszközöket akár az őslakosokat megszégyenítő módon, gyorsan és hatékonyan kezelik (Buda, 2011).

Fontosnak tartom a lemaradók felzárkóztatását, és a differenciált fejlesztés elmaradhatatlan igény kell, legyen napjaink közoktatásában. A tartalomalkotás és megosztás azonban egyértelműen a web 2.0 világában, a közösségi médiában felnőtt vagy abba aktívan bekapcsolódó bevándorlók mindennapos tevékenységévé válik.

Vannak viszont olyan részei a digitális kompetenciának, amik nem kapcsolódnak szorosan egy, egy konkrét óratípushoz, és a hagyományos óra keretein kívül mutatható meg. Ilyen például az internetes biztonság, a kritikai nézetek a neten olvasható tartalmakkal szemben, valamint a szerzői jogra és a szoftver-tulajdonjogra vonatkozó jogi keretek. 

Napjainkban egyre nyitottabbak az iskolák arra, a digitális eszközök informatikaórán kívüli használatára. Itt elsősorban az okostáblák használatára gondolok.

A másik, személyes tapasztalatom, az elektronikus média útján történő kommunikációra a Kahoot nevű alkalmazás. A tanulók bármilyen eszközt használhatnak, amin van böngésző és hozzáfér az internethez, számítógépet, laptopot, tabletet vagy akár mobiltelefont is. Kérdéseket tehetünk fel, amire a diákok válaszolnak a saját gépükön. A helyes válaszokért pontokat kapnak és a legtöbb pontot elérők nevét láthatjuk kivetítve. Igazi motiváció a diákoknak, hogy a legjobbak között legyenek. Az oldalra a tanárok a getkahoot.com címen regisztrálhatnak (természetesen ingyen), itt is készíthetik el a saját kérdéssoraikat vagy akár válogathatnak a mások által elkészítettek közül.

Önéletrajz

Fenyeres Tamás MSc hallgató vagyok, és ezzel a bloggal az a célom, hogy bemutassam, hogyan segítik az IKT eszközök oktatási, nevelési munkám.

Tudományos munkáim összefoglalása

1991 . szeptember – 1995. július között végeztem el a Szegedi Tudomány Egyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai karán matematika – fizika szakos tanárként. A végzést követően 1995.08.31. – 2001. 07.31. között Modell Divatiskola Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskolában matematikát, fizikát oktattam.

Majd 2007. szeptember – 2009.július között a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen okleveles biztonságtechnikai tervező-, szervező mérnökként (MSc) végeztem.

2009 júliusában másoddiplomáztam a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Első diplomámat matematika-fizika tanári szakon szereztem. Tudományos munkáimban a „most divatos” házilag készített robbanóeszközök, robbanóanyagok felderítésének lehetőségeivel, eszközeivel foglalkozom, ami a haditechnikai kutatásoknak, fejlesztéseknek ma egy nagyon fontos feladata. Publikációimban a különböző detektálási eszközöket vizsgálom, a használhatósága (egyszerűsége), a felderítendő robbanó anyagok sokfélesége, és a Magyarországon lehetséges eszközfejlesztések, stb. szempontjainak figyelembe vételével.

Publikációimban a következőkkel foglalkoztam:

1. Robbanóanyagok felderítése Nuqleáris Qadrupol Rezonanciával. Egy Magyarországon nem használt (NATO kompatibilis) detektálási eljárás, mely eszköznek a fejlesztésében való részvétellel nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket érhetnénk el.
2. Nemhagyományos robbanóanyagok (2 előadás) Azok az új, nem hagyományos robbanóanyagok elemzése, vizsgálata melyek a Nuqleáris Qadrupole Rezonanciával felderíthetők.
3. Nemhagyományos robbanóanyagok csoportosítása A Nuqleáris Qadrupole Rezonanciával felderíthető robbanóanyagok új elmélet szerinti csoportosítása, ami az új detektálási módszerek, eszközök alkalmazását, felhasználását segíti
4. A robbanóanyagok kolorimetrikus vizsgálata Egy másik detektálási mód vizsgálata, aminek az alapja, az egyes kémiai anyagok, más vegyületekkel való reakciója során létrejövő színelváltozás.
5. A kolorimetrikus analízissel működő eszközök csoportosítása Ezeknek az eszközöknek a felkutatása és csoportosítása abból a szempontból, hogy melyiket mikor és miért érdemes használni, milyen tartományokban mér és mire van szükségünk a detektálás során, figyelembe véve azt is, hogy ár érték arányban az analízis során kapott információ, a legkielégítőbb legyen.
6. Az elektromosan vezető műanyagok, ill. polimerek alkalmazása lehetővé teszi a legfejlettebb technológiák alkalmazását a kritikus infrastruktúra védelme érdekében.

Az Óbudai Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által elnyert,  TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001, Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások projekt, Építmények robbantásos cselekmények elleni védelmének lehetőségei elnevezésű Kiemelt Kutatási Terület munkájában való részvétel lehetővé tette számomra, hogy átfogó módon be tudjam mutatni a védekezési rendszerek szinte teljes körét.

TDK munka segítése

Hegedűs Katalin biztonságtechnikai mérnöki alapszak (BSc) hallgató: A robbanóanyagok tömeg spektrometriával történő felderítése és analízise – 3. díjat nyert pályamunka az NKE HHK Intézeti Tudományos Diákköri Konferenciáján (2012. november), bemutatásra került a 2013. tavaszi OTDK-n, ahol 4. helyezést ért el; Konzulensek: Fenyeres Tamás és dr. Lukács László

2015-ben A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar BSc hallgatójának munkáját segítem az Önkormányzati Rendészet témakörben, illetve egy másik hallgató, aki az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar BSc végzős hallgatójának vagyok a külső konzulense.

Részvétel az Óbudai Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által elnyert,  TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001, Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások projekt, Építmények robbantásos cselekmények elleni védelmének lehetőségei elnevezésű Kiemelt Kutatási Terület munkájában (kutatásvezető prof. dr. Lukács László – a projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg).

A kutatás „Állandó épületek robbantásos cselekményekkel szembeni védelme fokozásának módszerei, lehetőségei, eszközei - tervezési segédlet” c. záró tanulmánya (terjedelem 8 fejezet, 544 oldal),

8. fejezetének megírása „Új irányok a robbanóanyagokat felderítő eszközök területén” címmel, pp. 504-544.

Hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban, szakkiadványokban megjelent cikkek: