Önéletrajz

Fenyeres Tamás MSc hallgató vagyok, és ezzel a bloggal az a célom, hogy bemutassam, hogyan segítik az IKT eszközök oktatási, nevelési munkám.

Tudományos munkáim összefoglalása

1991 . szeptember – 1995. július között végeztem el a Szegedi Tudomány Egyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai karán matematika – fizika szakos tanárként. A végzést követően 1995.08.31. – 2001. 07.31. között Modell Divatiskola Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskolában matematikát, fizikát oktattam.

Majd 2007. szeptember – 2009.július között a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen okleveles biztonságtechnikai tervező-, szervező mérnökként (MSc) végeztem.

2009 júliusában másoddiplomáztam a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Első diplomámat matematika-fizika tanári szakon szereztem. Tudományos munkáimban a „most divatos” házilag készített robbanóeszközök, robbanóanyagok felderítésének lehetőségeivel, eszközeivel foglalkozom, ami a haditechnikai kutatásoknak, fejlesztéseknek ma egy nagyon fontos feladata. Publikációimban a különböző detektálási eszközöket vizsgálom, a használhatósága (egyszerűsége), a felderítendő robbanó anyagok sokfélesége, és a Magyarországon lehetséges eszközfejlesztések, stb. szempontjainak figyelembe vételével.

Publikációimban a következőkkel foglalkoztam:

1. Robbanóanyagok felderítése Nuqleáris Qadrupol Rezonanciával. Egy Magyarországon nem használt (NATO kompatibilis) detektálási eljárás, mely eszköznek a fejlesztésében való részvétellel nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket érhetnénk el.
2. Nemhagyományos robbanóanyagok (2 előadás) Azok az új, nem hagyományos robbanóanyagok elemzése, vizsgálata melyek a Nuqleáris Qadrupole Rezonanciával felderíthetők.
3. Nemhagyományos robbanóanyagok csoportosítása A Nuqleáris Qadrupole Rezonanciával felderíthető robbanóanyagok új elmélet szerinti csoportosítása, ami az új detektálási módszerek, eszközök alkalmazását, felhasználását segíti
4. A robbanóanyagok kolorimetrikus vizsgálata Egy másik detektálási mód vizsgálata, aminek az alapja, az egyes kémiai anyagok, más vegyületekkel való reakciója során létrejövő színelváltozás.
5. A kolorimetrikus analízissel működő eszközök csoportosítása Ezeknek az eszközöknek a felkutatása és csoportosítása abból a szempontból, hogy melyiket mikor és miért érdemes használni, milyen tartományokban mér és mire van szükségünk a detektálás során, figyelembe véve azt is, hogy ár érték arányban az analízis során kapott információ, a legkielégítőbb legyen.
6. Az elektromosan vezető műanyagok, ill. polimerek alkalmazása lehetővé teszi a legfejlettebb technológiák alkalmazását a kritikus infrastruktúra védelme érdekében.

Az Óbudai Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által elnyert,  TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001, Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások projekt, Építmények robbantásos cselekmények elleni védelmének lehetőségei elnevezésű Kiemelt Kutatási Terület munkájában való részvétel lehetővé tette számomra, hogy átfogó módon be tudjam mutatni a védekezési rendszerek szinte teljes körét.

TDK munka segítése

Hegedűs Katalin biztonságtechnikai mérnöki alapszak (BSc) hallgató: A robbanóanyagok tömeg spektrometriával történő felderítése és analízise – 3. díjat nyert pályamunka az NKE HHK Intézeti Tudományos Diákköri Konferenciáján (2012. november), bemutatásra került a 2013. tavaszi OTDK-n, ahol 4. helyezést ért el; Konzulensek: Fenyeres Tamás és dr. Lukács László

2015-ben A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar BSc hallgatójának munkáját segítem az Önkormányzati Rendészet témakörben, illetve egy másik hallgató, aki az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar BSc végzős hallgatójának vagyok a külső konzulense.

Részvétel az Óbudai Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által elnyert,  TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001, Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások projekt, Építmények robbantásos cselekmények elleni védelmének lehetőségei elnevezésű Kiemelt Kutatási Terület munkájában (kutatásvezető prof. dr. Lukács László – a projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg).

A kutatás „Állandó épületek robbantásos cselekményekkel szembeni védelme fokozásának módszerei, lehetőségei, eszközei - tervezési segédlet” c. záró tanulmánya (terjedelem 8 fejezet, 544 oldal),

8. fejezetének megírása „Új irányok a robbanóanyagokat felderítő eszközök területén” címmel, pp. 504-544.

Hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban, szakkiadványokban megjelent cikkek: